Csontok osszeforrasa, Kapcsolódó cikkek
Tartalom
Boross György Aki csonttörést szenved, akár megoperálják, akár gipszet kap, azt szeretné, ha törése jól gyógyulna.
Kapcsolódó cikkek
A törésgyógyulás egyik kellemetlen szövődménye az álízület. Ezt a kifejezést szinte mindenki hallhatta már, de hogy mi rejlik mögötte, azt talán már jóval kevesebben tudják. Ha a törésben a szokásos gyógyulási idő letelte után sem alakul ki megfelelően szilárd csontheg, a törtvégek között kóros mozgás marad vissza.
A lehetséges okok a következők: 1.
Mechanikus tényezők — nem megfelelő rögzítés esetén nyíró- hajlító- csavaróerők lépnek fel, melyek gátolják a gyógyulást. A csontok közé becsípődött lágyrész, például izom, kötőszövet stb.
Jelentős rés, illetve távolság a törtvégek között — ez egyebek között nyílt törésnél elszenvedett csontvesztés vagy nagy elmozdulás esetén jelentkezik. Vérellátási zavar — ez esetben a csontok érintkeznek ugyan, az összeforráshoz szükséges vérkeringés nem megfelelő, ami a sérülés során elszenvedett érkárosodás következménye.
Fertőzés — nyílt töréseknél gyakrabban fordul elő, de zárt törések vérömlenyéből is kialakulhat. A csontheg mennyiségének, milyenségének szempontjából háromféle álízületet különböztetünk meg: 1. Hipertrófiás — fokozott a csonthegképződés, de a mozgás miatt mégsem gyógyul a csont.
Atrófiás — nincs csontosodás rossz vérellátás esetén. Oligotrófiás — van, de nem kellő mértékű csontheg. Az álízület vizsgálattal a kóros mozgás alapján ismerhető fel, ezenkívül a röntgenfelvétel is jól mutatja az elváltozást.
Hogyan kezeljük az álízületet?
- Minden bizonnyal a legtöbbünk átesett már olyan baleseten, amelynek a következménye csontrepedés vagy törés volt.
- Térdízület vizsgálata
- Mennyi idő alatt forr össze a csont? | Harmónia Centrum Blog
- Köszvény ujjak ízületi gyulladása
- Nem minden törést mutat ki a röntgen Nem minden törést mutat ki a röntgen Életünk során szinte mindannyian megtapasztaljuk, hogy milyen törékenyek is vagyunk.
- Az ízületi fájdalom gyors enyhítése
Csontok osszeforrasa kell igazítani az elmozdulásokat, elő kell segíteni a csontok osszeforrasa, valamint stabilizálni a törést külső vagy belső rögzítéssel. Jól megtartott vérellátásnál szóba jöhet műtét nélküli kezelés, a helyretétel után gipszrögzítéssel. Mégis gyakoribb a műtéti megoldás, ilyenkor gyakran kerül sor spongiosa szivacsos csontállomány átültetésére, amely amellett, hogy pótolja a hiányt, javítja a vérellátást is.
Ez attól függ, hogy alsó vagy felső végtagról van szó. Amennyiben alsó végtagi, teherviselő csont töréséről van szó, úgy jellemzően teljes terhelés a törést követően nem megengedett, függetlenül attól, hogy műtéti megoldásra sor került-e vagy sem.
Ilyenkor a szárkapocscsont ferde az ízületi betegség korai jelei átfűrészelése lehetővé teszi a sípcsont törésében a jobb érintkezést és a gyógyulást. Ezt csontok osszeforrasa eljárást fibula szárkapocscsont osteotomiának csontátvágás nevezik.
Az álízület stabilizálásához külső vagy belső fémanyagokat használunk.
Ha fertőzött álízületről van szó, a fentiek mellett műtéti kitisztítás, antibiotikum adása és az érintett terület szívó-öblítő kezelése is szükséges. Ezek is érdekelhetik.